13. rész
Ahogy hazaértem, megcsörrent a telefonom. David volt az. Irány a stúdió. Ideje a második albumunkra koncentrálni. Amikor megérkeztem a stúdióba meg is kezdtük a munkát. Két hétig csak a lemezen dolgoztunk. Nagyon kimerültünk, de amikor meghallgattuk a végeredményt, elégedetten néztünk egymás szemébe. Már csak címet kell adni az albumnak.
- Hu, már csak a cím hiányzik – nyugtázta Juan
- Igen, de mi legyen az? – kérdezte David
- Talán az egyik dalról nevezhetnénk el – vetettem fel nekik
- Hm… ez jó ötlet – dicsért meg Juan
- Mondjuk a „Maradj velem az utamon”. Ahhoz mit szólnátok? – adta fel a labdát David
- Ez jónak tűnik – mondtuk egyszerre Juannal
Így megszületett a második albumunk, aminek a címe Maradj velem az utamon. Kaptunk is egy hanganyagot. Egy hónap múlva már a kezünkben tarthatjuk a cd-t. Ahogy így örültünk, betoppant Raqu.
- -Sziasztok, már késszen is, van a lemez? – kérdezte érdeklődve
- Igen, a nagy része, egy hónap múlva már a kezedben is lesz – mondta Dave
- Hu, remek. Ügyesek vagytok. Esetleg belehallgathatok?
- Persze. – mondtam mosolyogva, majd egy fülhallgatót nyomtam Raqu kezébe.
Raqunak nagyon tetszettek a dalok. Ahogy így elméláztunk, egyszer csak Tündire lettünk figyelmesek, aki elég idegesen lépett be.
- Olvastátok a mai lapokat? – kérdezte feldúltan
- Nem, miért mi van benne? – kérdezte Juan
- Csak nem Juan pózol a címlapon – vette viccesre Dave a figurát, ami sikerült is neki, mindenki nevetett, csak Tündi állt ott komolyan
- Nem, olvassátok – hangzott tőle
Ahogy az újságokra néztem, magamat láttam a címlapon. Hatalmas betűkkel kiírva Fernando Alonso és a Sueno del Camino énekesnője együtt van. Olvasás közben egyre fehérebb lettem, és amikor elolvastuk a cikket, már dühös is. Ugyanis a cikk szerint Raqu és Fer miattam szakított, engem valami bűnös szeretőnek állítottak be, Fert nőcsábász macsónak, míg Raqut anyagias tyúknak. Nem is kell mondanom, mennyire fel voltunk háborodva. Raqu azonnal telefonált a kiadónak, én, pedig Fernandónak:
- Fer, olvastad a mai újságot? – kérdeztem feszülten
- Nem kicsim, most ébredtem fel. Olyan jó hallani a hangod. Miért mi van a mai lapokban? – kedveskedett
- Jobb, ha te is elolvasod
- Rendben, pár perc múlva hívlak
Eközben Raqu is letette a telefont.
- Panaszt emeltem a cikk miatt
- És mit mondtak?
- A tulajdonos sajnálatát fejezik ki, de ez nem elég
- Mit fogsz most csinálni?
- Nem tudom. És Fernando mit mondott?
- Még nem olvasta. Majd hív
Amint ezt kimondtam megcsörrent a telefonom:
- Szia, ennyi sületlenséget összehordani. Komolyan nevetséges
- Raqu beszélt a kiadóval
- És mit mondtak?
- Hogy bocsánatot fognak kérni és a lap is közzé teszi
- Értem, hívtam Luis Garciát, már intézkedik
- Rendben
Majd egyszerre tettük le a telefont…
Pár nap múlva, Luis Garcia Abad nyilatkozott a sajtónak. Tisztázta a pletykákat, és megkért mindenkit, hogy nem zaklassanak minket. (Ebből sem lesz semmi :S) Egy darabig csönd is volt. Fernandót nem láttam már három hete. Ezen a héten sem tudunk találkozni, mert ő a Maláj Nagydíjon van, én, pedig Madridban koncertezem. Vasárnap a koncert időpontja egybe esett a futam időpontjával, így még a közvetítést sem tudtam megnézni. A koncert előtt még váltottam pár szót a srácokkal:
- Srácok arra gondoltam, hogy írok Fernek egy dalt. Azt a dalt, pedig megjeleníthetnénk a lemezen is. Mit szóltok hozzá?
- Hm… jó ötlet. – mosolygott Juan
- És milyen stílusúra gondoltál? – kérdezte érdeklődve Dave
- Hát, valami dinamikusra, úgy értem nem valami lassú szerelmes számra, hanem egy dinamikus rockos és poppos szerelmes dalra
- Rendben. És van már szöveg hozzá? – kérdezte tovább Dave
- Igen.
- Akkor a koncert után meg is nézhetnénk – javasolta Juan
- Még van időnk. Na, mutasd azt a dalszöveget – nevetett egyet Dave
Tehát, a függöny mögött kezdtük elemezni a szöveget. Dave-nak azonnal eszébe jutott egy dallam, Juan pedig feldobta egy kicsit. 10 perc alatt egy remek kis dalt hoztunk össze. Fülbemászó, egyszerű dallammal és szöveggel. A szövegben minden benne volt, amit éreztem. Azt terveztük, előadjuk a koncerten. Ahogy kinéztünk az első sorban az ESDM ült. A dalok, amiket előadtunk:
- Rendida a tus Pies
- Hoy me Iré
- Cosas que Diran
- Nos Vemos en el camino
- Chocar
- Demasido Tarde
- Dentro de ti
És végül az új szám, aminek a címe: Para toda la vida. Azt hiszem, ez aratta a legnagyobb sikert. Ahogy véget ért a koncert Iza idegesen nyomta a kezembe a telefonom…
Electrical Safety in Building Design
8 hónapja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése